Hírek, információk - ...:::Iklódbördőce község honlapja:::...

Title
Tartalomhoz ugrás

Zenés felolvasóestet tartottak az iklódbördőcei kápolnában

...:::Iklódbördőce község honlapja:::...
Közzététel szerző: itt zaol.hu · 20 Október 2020
A középkori Magyarországra, a 14. században élt Anjou Mária korába utazott vissza a közönség nemrég azon a felolvasó esten, melyet a 13. században épített Mároki-kápolnában tartottak.

A kápolna a közigazgatásilag Iklódbördőcéhez tartozó területen, Szécsisziget határában a szőlőhegyen egy erdei tisztáson áll, a török időkben elpusztult Petróc falu temploma volt, körülötte régi temető terül el. A téglából készült, tornyos kápolna a 16. században vált elhagyatottá. Itt tartotta a zenés felolvasó estet a zenészekből, zenekedvelőkből álló társaság: Gyulavári Adrien zenetanár, Kárpáti János hivatásos vadász, Szalay Cecília, aki a felolvasó szerepét töltötte be, illetve a zenei betéteknél közreműködő Boa Szilvia és Stockerné Sztankovics Ágnes.

– Feltett szándékunk volt, hogy ezt a kissé elhagyatott kápolnát, melynek patrónusa Szent Márk evangelista, újra betöltjük emberi hálával és emlékezettel – mondta Szalay Cecília. – Egy évvel ezelőtti műsorunkban, melyet a hagyományteremtés szándékával indítottuk útnak Adriennel és Jánossal, a töröktől megszállott 150 év időszakát idéztük meg a Zrínyieken keresztül, mely nehéz és viszontagságos korszaka volt a magyarság életének. Most pedig Anjou Mária – Nagy Lajos király lánya – születésének 650 éves évfordulójára emlékezünk.
Miért pont Anjou Mária? Tehetjük fel a kérdést, hiszen Nagy Lajos lányának uralkodását nem tartja számon a jelentősebbek között a történelmi emlékezet.


A kápolna külső képe Fotók: A szerző

-Az 1371-ben született Anjou Mária, az egyetlen királynő a középkori Magyarországon és kicsit közelebb kerülve hozzá ráeszméltünk, hogy életének fordulatai akár egy nagyszabású történelmi regényt is megihletnének – folytatta. – Hogyan került a trónra Mária? Általában elmondható, hogy a késő középkorban egy női uralkodó trónra lépéséhez a fiúörökös hiánya mellett az előző uralkodó nagy presztízse és akarata, az ország legfontosabb méltóságainak vagy legalábbis ezek egy csoportjának támogatása, és relatív csekély külső fenyegetettség kellett. Magyarországon ez a pillanat I. (Nagy) Lajos 1382-ben bekövetkezett halálakor jött el. Mária halálát követően viszont csaknem három és fél évszázadot kellett arra várni, hogy királynő fejét érintse a Szent Korona.
A Nagy Lajos halálát követő zavaros évek „asszonyuralomként” kerültek be a magyar közgondolkodásba, és a későbbi századokban érvként szolgáltak arra, hogy királynő miért nem ülhet a magyar trónon. Thuróczy János tudósításában különösen sötét korszakként mutatja be ezt az időszakot. A sors furcsa fintora, hogy a kérdéses évek zűrzavaraiért legkevésbé éppen a megkoronázott, 1387-től Luxemburgi Zsigmond feleségeként társuralkodó Mária tehető felelőssé.
A műsorban az olvasmányos történetet a szervezők egy 1885-ből való életrajz alapján állították össze, arra is ügyeltek, hogy a 19. századi szöveget részben átfogalmazzák mai nyelvezetre, hogy még közérthetőbb legyen a mondanivaló. Az egy órás felolvasó esten sok kérdésre választ kapott a közönség és bepillanthattak egy régmúlt idő kusza rejtélyeibe. Emellett korabeli, 13-14. századi zenei betétek, énekes számok színesítették az estet. A Kárpáti János által készített kópia hangszerek – rebek, vonós és pengetős pszaltérium, középkori hárfa – is megszólalt a zenészek kezei közt a furulya, ütős hangszerek és a mai kor vívmánya, az elektromos zongora csembaló és orgona hangszíne mellett.



Vissza a tartalomhoz